Blog
Aktuális témáink
Inzulinrezisztencia
1.rész
Rátvai Eszter 2023.02.25.
Az inzulint a hasnyálmirigy ß-sejtjei termelik, melynek összetett anyagcsere funkciói vannak, de elsősorban a cukoranyagcserét szabályozza. Inzulinrezisztenciáról akkor beszelünk, ha a termelődött normális mennyiségű inzulin kisebb mértékű vércukorcsökkentő hatással jár együtt a sejtek inzulinérzékenységének csökkenése miatt. Ez kezdetben azonban nem okoz semmiféle tünetet, mivel a ß-sejtek a csökkenő hatást fokozott inzulinterméssel kompenzálják. Ilyenkor ugyan a sejtek fel tudják venni a megfelelő mennyiségű cukrot, de hosszabb távon ez már gondot fog okozni.
Amennyiben nem avatkozunk bele a folyamatba pl. életmód-terápiával, akkor a hasnyálmirigy kimerül, az inzulin elválasztása csökkeni fog, ami pedig a vércukorszint emelkedéséhez vezet, így pedig az IR cukorbetegségbe fordul.
A gyakorlatban általában nem az inzulinrezisztencia tünetei adnak okot a kivizsgálásra, hanem egy társbetegség miatti kivizsgálás kapcsán derül rá fény. Az inzulinrezisztencia összefüggésben áll ugyanis a szív-érrendszeri betegségekkel: a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel és ezáltal a trombózishajlammal. Az endokrinológiai problémák közül leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködéssel vagy a policisztás ovárium szindrómával (PCOS) hozható összefüggésbe, a PCOS-es nők mintegy kétharmadára jellemző az inzulinrezisztencia.
Gyakran a meddőség okának kutatása során, egy nőgyógyászati vagy endokrinológiai vizsgálat alkalmával derül fény a PCOS vagy meddőség hátterében álló anyagcserezavarra. Gyakran menstruációs zavar, petefészekciszták, szőrösödés, hajhullás, problémás bőr vagy depresszió miatt - kezdhetünk gyanakodni. Inzulinrezisztens személyeknél gyakori a hasi vagy centrális elhízás (úgynevezett alma típusú elhízás) és a részben a táplálkozási szokásokkal összefüggő emelkedett trigliceridszint is.
A mozgásszegény életmód fokozz az IR kialakulásának esélyét. A környezeti tényezők mellett az örökletes tényezők is szerepet játszanak az állapot kialakulásában, gyakoribb azoknál, akiknek a családjában van ismert szénhidrátanyagcsere-zavar.
Inzulinrezisztencia mérésére alkalmas módszerek:
- Éhgyomri plazmainzulin és éhgyomri vércukorszint és ezek hányadosa
- Terheléses vércukorvizsgálat: A vizsgálat lényege, hogy éhgyomorra 75 mg glükózt tartalmazó „cukros” oldatot meg kell inni, majd a megfelelő időközönként (60. és 120. percben) történő vérvételek során nyert vérmintákból meghatározzák a cukor- és inzulinszintet.
- HOMA index: éhgyomri vércukor és az éhgyomri inzulinszint szorzatából számolandó, úgy, hogy ezt a szorzatot elosztják 22,5-del (éhomi vc X éhomi INS/22,5) Ezt az adatot akkor tekinthetjük kórósnak, ha az eredmény 4.4 feletti. Amennyiben az érték 2,5-4,0 közötti, akkor a 0 perces inzulinérték 2,5-szerese már az inzulinrezisztencia meglétét feltételezi.
- Szakorvosok egyéb vizsgálatokat is végezhetnek.
Inzulinrezisztencia
2.rész
Rátvai Eszter 2023.03.11.
Inzulinrezisztencia esetén az aktuális életmódhoz képest kell változtatni az étrend és a mozgás terén.
Az irányelv szerint a javasolt napi szénhidrát mennyiség nőknél 140-180 g, férfiaknál 160 és 200 g között mozoghat egyénenként, mert ezzel mérsékelhető az étkezések utáni vércukoremelkedés mértéke és így nem jelentkeznek éhségrohamok a nap során, valamint ennyi szénhidrát bevitellel fenntartható a normális anyagcsere. Fontos megjegyeznem, hogy minden étrendi javaslatnál egyidejűleg célszerű meghatározni a szénhidráttartalom mellett az étrend energiatartalmát is, mert különben könnyű átlépni az energiahatárt, hiszen a diétázó gondolhatja, hogy amiben nincs szénhidrát abból bármennyit ehet. Inzulinrezisztencia esetén célszerű lenne a napi legalább 4-szeri étkezés, mert ezzel csökkentjük az étkezés utáni vércukoremelkedést.
A szervezet inzulin iránti érzékenységének van egy napszakos ingadozása is, legalacsonyabb reggel és késő délután, legmagasabb délben és éjjel. Ebből következik, hogy reggelire kevesebb szénhidrátot célszerű fogyasztani, mint ebédre vagy vacsorára.
A szénhidrát mennyiségén kívül azonban a minőségre is figyelni kell.
Az étrendben a szénhidrátmennyiségen belül az élelmiszerek, ételek a szőlőcukorhoz viszonyított vércukoremelő képességét az úgynevezett, glikémiás indexet (GI) is figyelembe kell venni. A glikémiás index, megmutatja, hogy egy adott étel mennyire növeli meg a vércukorszintet. Természetesen minél alacsonyabb az index, annál kevésbé befolyásolja a vércukorszintet. Magas értéknek a 70% feletti, alacsonynak az 55% alattiak számítanak.
Inzulinrezisztencia
3.rész
Rátvai Eszter 2023.03.25.
A szénhidrát mennyiségén kívül azonban a minőségre is figyelni kell.
Reggel és a kora délelőtti órákban csak lassú felszívódású, alacsony glikémiás indexű szénhidrátokat érdemes fogyasztani.
Ebédre már ehetünk vegyesen, lassú és gyors felszívódású szénhidrátokat.
Az uzsonna állhat kevés gyors felszívódású szénhidrátból, pl. gyümölcsből, de ennek cukorszint-emelő hatását érdemes lassítani azonos időben fogyasztott lassú felszívódású szénhidráttal, vagy fehérjében gazdag élelmiszerrel.
Vacsorára mindenképp lassú felszívódású szénhidrátokat válasszunk: ilyenkor erősen ajánlott a nem búzaliszt tartalmú pékáru, minél több rosttal gazdagítva, mely lassítja az összetett szénhidrátok lebomlását, így kevésbé terheli az inzulintermelő-sejteket. A nagy rosttartalmú zöldségek (paprika, uborka, saláta, káposzta) nyersen fogyasztva csökkentik a késő esti magasabb, elhúzódóbb emelkedett cukorértékeket a folyamatos cukormérő szenzorok adatai szerint. Hasonló hatást lehet elérni, ha a gyors felszívódású szénhidrátok fogyasztását fehérjében gazdag élelmiszerrel egészítjük ki.
